Magyarország felszíni vizei
A tengerpart nélküli Magyarország a Duna medence középső szakaszán helyezkedik el, területének (93.030 km
2) egésze a Duna mednce részét képezi. A folyók az országba nyugati, északi és keleti irányból lépnek be, és déli irányba folynak tovább.
A legjelentősebb folyónak, a Dunának a legnagyobb mellékfolyói a Tisza és a Dráva. A felszíni vizek 82%-át a Duna és a Dráva vezeti le, a Tisza 18%-ot tesz ki, bár az ország 50%-a a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik.
A Duna Magyarországi szakasza 417 km, az északi-nyugati része magyar-szlovák határfolyó, majd onnan délre kanyarodik. A Tisza 595 km-en keresztül folyik az ország keleti részén.
Kárpát-medence fiktív folyóvíz hálozatának modellezése digitális domborzatmodell alapján
Magyarország topográfiai jellemzőit tekintve a Kárpát-medence legmélyebb részén terül el, melynek nagy része alföld. Az ország nagy része a tengerszint feletti 200 m alatt (illetve a tengerszint feletti 78 és 200 m közötti magasságban) fekszik, csak 2 % található 400 m felett, a hegyek magassága pedig eléri a 1015 m-t az ország északi részén (Kékes).
Itt található Közép-Európának legnagyobb és legsekélyebb édesvízi tavai (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó/Neusiedlersee).
A felszíni vizek általános jellemzőit az ország elhelyezkedése határozza meg, mivel 95%-uk a szomszédos országokból érkeznek: Horvátország, Ausztria, Szlovákia, Ukrajna és Románia. Magyarország a "lefolyó vizek" országa.
Nincs készültség
Nincs készültség
Vízállások
