Jelmagyarázat:
Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)
1. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG)
2. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG)
3. Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVIZIG)
4. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG)
5. Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DÉDUVIZIG)
6. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG)
7. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG)
8. Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG)
9. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG)
10. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG)
11. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG)
12. Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG)
Leírás:
Magyarország, az őt körülvevő 7 szomszédos országgal, a közös vízfolyások tekintetében határvízi kapcsolatban áll. A kapcsolatokra együttműködést alakítottak ki a Felek, annak érdekében, hogy a közös, mindkét országot érintő vízügyi problémákat, kérdéseket, együtt tudják megoldani.
A problémák megoldásán kívül, a fejlődés, fejlesztés érdekében közös, vízügyi vonatkozású nemzetközi projekt pályázatokat is benyújtanak az egyes országok, melyek szinte minden esetben nyertes projektek lesznek a későbbiek folyamán.
A közös pályázás mellett, a napi együttműködés alapvető, melyekben helyi szinten az illetékes Vízügyi Igazgatóságok, felsőbb szinteken pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetve legfelsőbb szinten a Belügyminisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság vesz részt. Így kerül sor többek között szükség szerint a napi szintű adategyeztetésekre, közös, azonnal adódó vízügyi kérdések megoldására, kölcsönös tájékoztatásokra.
Helyi szinten, - ahogy a fenti térkép is mutatja - az egyes Vízügyi Igazgatóságok látják el a feladatokat. Felsőbb szinteken pedig a különböző vízügyi szakterületekre fókuszáló albizottságok, szakcsoportok, szakértői munkacsoportok, melyeknek tagjai ugyanezen Igazgatóságok és az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei is. A legfelsőbb szint, pedig az egyes határvízi együttműködésekre épülő bizottsági szint, melyeket az előzőekben említett albizottságok, szakcsoportok, szakértői munkacsoportok segítik.
A részletes leírást a határvízi bizottságok felépítéséről az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján, az alábbi linken keresztül érhetik el:
Határvízi együttműködések - Országos Vízügyi Főigazgatóság (ovf.hu)
Ezek alapján Magyarországnak, a 7 szomszédos országgal az alábbi, vízügyi, azon belül is határvízi vonatkozású együttműködései vannak:
- Magyar-osztrák határvízi együttműködés
A magyar-osztrák határvízi együttműködésben a Belügyminisztérium (BM), az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az illetékes Vízügyi Igazgatóságok, azaz az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vesz részt.
Az együttműködésre kormányközi egyezményt kötöttek a Felek, melyet 1956-ban írtak alá és 1959-től hatályos.
- Magyar-szlovák határvízi együttműködés
A magyar-szlovák határvízi együttműködésben a Belügyminisztérium (BM), az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az illetékes Vízügyi Igazgatóságok, azaz az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Közép-Duna-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vesz részt.
Az együttműködésre kormányközi egyezményt kötöttek a Felek, melyet 1976-ban írtak alá és 1978-tól hatályos.
- Magyar-ukrán határvízi együttműködés
A magyar-ukrán határvízi együttműködésben a Belügyminisztérium (BM), az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az illetékes Vízügyi Igazgatóság, azaz a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vesz részt.
Az együttműködésre kormányközi egyezményt kötöttek a Felek, melyet 1997-ben írtak alá és 1999-től hatályos.
- Magyar-román határvízi együttműködés
A magyar-román határvízi együttműködésben a Belügyminisztérium (BM), az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az illetékes Vízügyi Igazgatóságok, azaz a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vesz részt.
Az együttműködést egyes szakmai kérdésekben a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) segíti munkájával.
Az együttműködésre kormányközi egyezményt kötöttek a Felek, melyet 2003-ben írtak alá és 2004-től hatályos.
- Magyar-szerb határvízi együttműködés
A magyar-szerb határvízi együttműködésben a Belügyminisztérium (BM), az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az illetékes Vízügyi Igazgatóságok, azaz az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vesz részt.
Az együttműködésre kormányközi egyezményt kötöttek a Felek, melyet 1955-ben írtak alá és 1956-tól volt hatályos, egészen 2019-ig, amikor is megújították. Egyben ekkortól is hatályos.
- Magyar-horvát határvízi együttműködés
A magyar-horvát határvízi együttműködésben a Belügyminisztérium (BM), az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az illetékes Vízügyi Igazgatóságok, azaz a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vesz részt.
Az együttműködésre kormányközi egyezményt kötöttek a Felek, melyet 1994-ben írtak alá és 1996-tól hatályos.
- Jégvédekezési együttműködés Magyarország, Horvátország és Szerbia között
A három ország közötti együttműködés, a közös érdekű Duna-szakasz folyószabályozására és jégvédekezésére irányul, melyben a magyar-szerb és magyar–horvát központi és helyi jégvédekezési összekötők és szakértők vesznek részt.
Ennek oka, hogy a Szerb Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti vízgazdálkodási egyezmény ez idáig még nem köttetett meg, ezért a jégvédekezéssel kapcsolatos koordinációs feladatokat a magyar Fél látja el.
- Magyar-szlovén határvízi együttműködés
A magyar-szlovén határvízi együttműködésben a Belügyminisztérium (BM), az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az illetékes Vízügyi Igazgatóság, azaz a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vesz részt.
Az együttműködésre kormányközi egyezményt kötöttek a Felek, melyet 1994-ben írtak alá és 1995-től hatályos.