JÉGVÉDEKEZÉSI SAJTÓKÖZLEMÉNY
További információ: Láng István főosztályvezető +36-30/866-2825
I. Folyók vízjárása, hidrometeorológiai helyzet:
Ma folytatódik az enyhülés, de ez igazán érezhető inkább csak a Dunántúlon és a középső országrészben lesz, ahol a nappali legmagasabb hőmérsékletek már fagypont fölé emelkednek és a havazást havas eső, esetleg eső válthatja fel.
Északon és keleten egyelőre marad a hideg téli idő, havazással, hófúvással. A friss hó mennyisége a Felvidéken, Kárpátalján és Erdélyben 10-20 cm között valószínű.
II. A folyók jéghelyzete:
Duna:
A Duna változatlanul végig, 50-90%-os fedettséggel zajlik. A budapesti szakaszon a folyó 60-70%-os zajlással, zavartalanul viszi le a jeget.
Tisza:
A folyó jégviszonyaiban az elmúlt napokhoz képest nincs változás. A teljes hazai szakaszon kisebb megszakításokkal 10-25 cm-es állójég a jellemző.
Mellékfolyók
Duna és a Tisza mellékfolyóin az elmúlt naphoz képest az állójeges szakaszok jégvastagsága lényegesen nem változott (15-30 cm). A korábbi jégzajlásból kialakult jégtorlódásokat is folyamatosan figyelemmel kísérik, beavatkozást egyelőre nem igényeltek.
III. Jeges árvíz elleni készültség:
Készültségi fokozatok:
I. fokú jeges árvíz elleni készültség:
A Tiszán január 31-től, míg a Dunán február 03-tól van érvényben.
II. fokú jeges árvíz elleni készültség:
A Duna mentén, a Dunakiliti szakaszon és a Rábán Nick térségében. A Duna és a Tisza mentén a jégtörő hajók átállása miatt.
III. fokú jeges árvíz elleni készültség:
2012. február 10-én 12 órától a dunai Jégtörő XI. és Jégtörő VI. hajókra.
2012. február 12-én 07 órától a dunai Jégtörő VII. és Széchenyi jégtörő hajókra.
2012. február 11-én 06 órától, a Tiszacsegén ideiglenesen állomásozó Jégvirág I-II. hajókra
.
A szakemberek folyamatos jégfigyelő szolgálatot látnak el és gondoskodnak a jégtörőhajók, úszójárművek jégtelenítéséről. A motorok járatásával és a kormányművek átmozgatásával 24 órán keresztül melegen tartják a jégtörő hajókat és ellátják a jégkormányzási feladatokat a kikötők területén.
Gyengülő jégjelenségek, szaporodó hóvízkészlet
Hajózható folyóink közül a Tiszát nagyrészt álló jég borítja, míg a Dunán folytatódik a zajlás, így a hajóforgalom - a jégtörő hajók kivételével - a természetes okok és a hajózási zárlat miatt továbbra is szünetel.
A Duna déli szerb-horvát közös érdekeltségű szakaszán továbbra is dolgoznak a Magyar jégtörő hajók, közöttük a legnagyobb hazai jégtörő a Széchenyi. A feladatuk a korábbiakhoz képest nem változott, továbbra is a levonuló jég kormányzását végzik és figyelemmel kísérik a part mentén a Vukovár és a déli határ közötti szakaszon kialakuló jégjelenségeket.
Mivel egyelőre folytatódik a jégzajlás és továbbra is fenn áll a jégdugók kialakulásának lehetősége, ezért a jégtörők a következő napokban is a Duna alsó szakaszain maradnak, hogy biztosítsák a jég akadálytalan levonulását.
Eközben folyóink magasabban fekvő vízgyűjtőin, ill. ma és holnap még az Alföldön is, folytatódik a hóban tárolt vízkészlet növekedése, azonban a folyamatosan enyhülő időjárás hatására - a hét végétől - a síkvidéki területeken a hó olvadására számíthatunk.
Mivel a talajok fagyottak, ezért főképp az ország vastagabb hóval fedett keleti, délkeleti részén számítani lehet a síkvidéki vízrendszerek, csatornák által elvezetett vízmennyiség növekedésére, kisebb területeken átmenetileg belvízi elöntésekre.
A belvíz kialakulásánál nagyon sok függ a talaj állapotától (a tavalyi év száraz volt, így főképp a talajok mélyebb rétegei még képesek fogadni a felszínről beszivárgó vizet), a talajfagy mélységétől és tartósságától, valamint az olvadást követő tavaszi csapadék nagyságától.
A vízügyi igazgatóságok a belvízi elöntéssel veszélyeztetett területeiken felhalmozódott hó vastagságát és víztartalmát - gát-és csatornaőreik méréseinek segítségével - folyamatosan nyomon követik, így időben felkészülhetnek a káros következmények felszámolására, csökkentésére. Különösen fontos, hogy a belvízvédelmi létesítmények (főcsatornák, szivattyútelepek, zsilipek) jó műszaki állapotban tudják feladatukat ellátni, annál is inkább, mert a belvízvédekezés általában elhúzódó, több hónapon keresztüli folyamatos védekezést jelent.
A vízügyi szervezet a vízgazdálkodási társulatokkal együtt felkészül az esetleges beavatkozásokra, a síkvidéki vízrendszerekben összegyűlő többlet víz gravitációs elvezetésére, valamint a szivattyútelepek üzemeltetésével a befogadó folyókba, vízfolyásokba történő átemelésére.
Budapest, 2012. február 15.
Molnár Béla
főigazgató
Nincs készültség
Nincs készültség
Vízállások
