Vízügyi Információs Rendszer - 2009.08.06. 21:02
Az országos vízügyi információs rendszert az alábbi elemek alkotják:
Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR)
+ Vízkárelhárítási, védekezési Információs Rendszer (VIR)
Vezetői, közgazdasági Információs Rendszer
Ügykezelési, ügyvitelei Információs Rendszer
A vízügyi alkalmazásrendszer három lábra épül:
Egységes Informatikai Infrastruktúra
Ez a modell ábrázolható úgy is mint egy festőállvány. A festőállvány három lábát alkotja az adatátviteli hálózat, az informatikai infrastruktúra és az adatbázis környezet. A palettán pedig a vízügyi információs rendszer alkalmazásai jelennek meg. Ezek együttesen alkotják a vízügyi informatika rendszerét.
A Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR)
A VIZIR-t elsőként a 178/1998-as Kormány rendelet említi. A 2.§ c) pontja a VIZIR definícióját adja meg. Ezek szerint:
A Vízgazdálkodási Információs Rendszer a vízgazdálkodási alapadatok nyilvántartásának és feldolgozásának olyan rendszere, amely a társadalom vízzel kapcsolatos igényeire figyelemmel, az ezzel összefüggő döntéseket megalapozó adatokat tartalmazza és kezeli, valamint képes a rokon információs rendszerekkel kapcsolatos adatcserére.
A vízgazdálkodási alapadat
A jogszabály a vízgazdálkodási alapadat fogalmát kellően általánosan határozza meg. A 178/1998-as Kormány rendelet 2.§ a) pontja szerint a vízgazdálkodási alapadat a Vgtv. hatálya alá tartozó vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeik megőrzésével, kártételeinek elhárításával, továbbá vízilétesítmények megépítésével, üzemeltetésével, vízimunkák megvalósításával, vízhasználatok gyakorlásával összefüggő - a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásához szükséges - adat, ideértve a leíró vagy idősor jellegű minden olyan adatot, amelyek megismerése a vizek, vízilétesítmények állapotának feltárását, valamint állapotuk értékelését szolgálja.
A jogszabályi meghatározásból és a 10 évvel ezelőtt ismert célokból is egyértelmű, hogy az alapadatok körébe tehát a törzs (időben nem folyamatosan változó) és idősor (időben folyamatosan változó) jellegű adatok egyaránt beletartoznak. (A jogszabály a törzsadatot leíró jellegűnek nevezi.)
A vízgazdálkodás szakágazati területei
A vízgazdálkodás meghatározását röviden az 1995. LVII. törvény tartalmazza. E szerint a vízgazdálkodás a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás).
A meghatározásból és a vízgazdálkodási törvény tartalmából együttesen következik, hogy mely vízügyi szakterületek tartoznak a vízgazdálkodási tevékenység körébe. Ezek a következők:
Vizek és vízilétesítmények kezelése. A vízilétesítmény az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja.
Vízkárelhárítás. Vizek kártételei elleni védelem és védekezés: a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység.
Viziközművekkel végzett közüzemi tevékenység. A művek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység.
Vízkészlet-gazdálkodás. Célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen.
A VIZIR lehatárolása
A miniszteri rendelet (23/1998) nevesíti, hogy a vízgazdálkodási nyilvántartás egyik alapja a kötelezően előírt országos statisztikai adatszolgáltatás (OSAP). Azonban a kormányrendelet (178/1998) úgy fogalmaz, hogy a vízgazdálkodást érintő, de kizárólag statisztikai célt szolgáló adatgyűjtésre, adatfelvételre, elemzésre - ideértve az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében megvalósuló és e rendelet hatálya alá nem tartozó adatszolgáltatási kötelezettséget - a külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. A külön jogszabályok viszont nem szólnak a VIZIR-ről. Ebből az következik, hogy az OSAP adatszolgáltatásban szereplő egyes adatállományok, adatbázisok nem részei a VIZIR-nek, de a vízgazdálkodási nyilvántartás alapjául szolgálnak, tehát egyes adatokat onnan át kell (vagy át lehet) venni a VIZIR alapadatbázisaiba.
Hasonlóan, az egyes vízügyi gazdasági, iktató rendszerek, szerződés, számlanyilvántartás, ügyiratkezelés, nem része a VIZIR-nek. A miniszteri rendelet (23/1998) ugyanakkor nevesíti azt, hogy a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vizekkel és a vízilétesítményekkel kapcsolatos valamennyi vízügyi-műszaki, gazdasági és jogi szempontból jelentős tényt. Mivel a pénzügyi, gazdasági, ügyiratkezelő rendszerek nem tartalmazzák a vízgazdálkodási alapadat nyilvántartásban szereplő objektumazonosító rendszert (ezt szintén nevesíti a miniszteri rendelet), a VIZIR egy moduljának és adatbázisának kell a szükséges mértékű gazdasági-műszaki adatok összekapcsolását biztosítani. Így választ lehet adni olyan összetett lekérdezésekre, mely vízügyi műszaki létesítmények beruházási adataira vonatkoznak.
A VIZIR egy vízgazdálkodási alapnyilvántartó rendszer, mely a jogszabályban is leírtak szerint nem elsősorban vezetői, vagy döntés-előkészítő rendszer. Ez utóbbiak a VIZIR alap adatbázisára (digitális Vízügyi Adattár) ráépülnek. Ugyanakkor hasznos lehet, ha egyre több vezetői-lekérdezői szolgáltatások az egyes VIZIR programokba, alkalmazásokba majd beépülnek.
A VIZIR-t üzemeltető szervezetek
A VIZIR országos üzemeltetésének (működtetésének) feladata jelenleg (2007. április 1-től) a 39/2007. (III.13.) Kormányrendelet 4. § (4) bekezdése értelmében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) feladata. A központi üzemeltető (működtető) szervezetek a jogszabályi meghatározások szerint a következők voltak:
|
Dátum
|
Központi üzemeltető (működtető) szervezet
|
|
1999. január 1-től
|
Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)
|
|
2003. január 1-től
|
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVF)
|
|
2006. január 1-től
|
Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (VKK)
|
|
2007. április 1-től
|
Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI)
|
Az 1999. január 1-i dátumot a 178/1998 (XI.6.) kormányrendelet záró rendelkezése határozza meg. A VIZIR alap adatbázisai és alkalmazásai azonban döntően csak 1999-2003 között kerültek kifejlesztésre és országos bevezetésre. A VIZIR működtetésében, mindvégig alapvető adatgazdai jogosítványokkal, a központi üzemeltető szervezet mellett a 12 területi igazgatóság vesz részt. Az igazgatóságok feladatait a felsorolt jogszabályok is érintik, meghatározzák.
A Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) alap adatbázis rendszere a Vízügyi Adattár.