Integrál vízháztartási tájékoztató 2012. júniusi száma - 2013.03.04. 10:30

 

 

 

 

 

A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el.

Síkvidékeinken a talajok legfelső (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma május végén az egy hónappal korábbi állapothoz képest kissé magasabb volt. Síkvidékeinken általában a 40--60% közötti telítettségi értékek voltak a jellemzők, ennél magasabb (60% feletti) telítettségi értékek fordultak elő a Dráva menti síkság területén.

A 20-50 cm közötti talajréteg nedvességtartalma májusban csökkent. Általában a 30-40% közötti telítettségi értékek voltak jellemzők. Ennél magasabb (>40%) telítettségi értékek a Duna-Tisza köze délnyugati részén és a Dráva menti síkság területén fordultak elő.

Síkvidékeinken az 50-100 cm-es talajréteg nedvesség-tartalmában májusban mérsékelt csökkenés következett be. A hónap végén a jellemző telítettségi értékek 55-65% között alakultak.

Májusban a síkvidéki területeken - a Dél-Tiszántúl kivételével - csökkent a talajvízkészlet. A csökkenés mértéke általában néhány cm ért el. 10 cm-nél nagyobb csökkenés csak a Mohácsi-sziget déli részén mutatkozott. Nagyobb területet érintő talajvízszint-emelkedés csak a Dél-Tiszántúlon, a Körös-Maros köze területén, illetve a határos Szolnoki-Túri-sík és a Körösmenti-sík területén fordult elő. Máshol (Nyírség északkeleti és nyugati peremvidéke, Felső-Szigetköz, Mosoni-síkság északi része) csak kisebb körzetekben mutatkozott emelkedés.

Az 1971-2000. közötti időszak május és a 2012. május havi átlagértékek különbségének területi eloszlását tekintve megállapítható, hogy a viszonyítási időszaknál alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza köze területének csaknem egészén, az Északi-középhegység előterében, a Felső-Tisza vidéken, a Nagykunság északkeleti és keleti részén, a Körös-Maros köze területének jelentős részén, a Mezőföld délnyugati és déli részén, a Dráva-menti síkság és a Kisalföld területén. A legnagyobb, helyenként 200-300 cm-t meghaladó eltérések továbbra is a Duna-Tisza köze észak- és délnyugati részén, illetve a déli országhatár mellett, valamint a Mátra előterében mutatkoztak. A Tiszántúlon kialakult süllyedések számszerűsített értéke - egy-két körzet kivételével - kisebb volt 100 cm-nél.

A viszonyítási időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Hajdúhát déli részén, a Hortobágy délkeleti részén, a Bihari-sík, a Nagy-Sárrét, a Dévaványai-sík területén és a Hortobágy keleti felén, továbbá a Szolnoki-ártéren, a Jászság területén és a Maros hordalékkúp jelentős részén. A legnagyobb eltérés (100-150 cm) a Hajdúhát, a Hortobágy és a Szolnoki-ártér területén fordult elő.

A síkvidékek területi átlagában a talajvíztükör 2012. május hónapban az 1971-2000. közötti időszak május havi átlagértékénél 35-40 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el.

2012 májusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 106,03 millió m3 volt, amely 8,18 millió m3-rel (19%-kal) haladta meg az előző havi mennyiségeket.

 

Az OMSZ 2012. június 7-én kiadott középtávú időjárás-előrejelzése szerint a következő 10 napon térben és időben változékony, nyári időjárásra lehet számítani. A legtöbb csapadék az előttünk álló hétvégén valószínű, ennek mennyisége főleg az ország északkeleti területein haladhatja meg területi átlagban a 10 mm/nap értéket, de lokálisan ennél lényegesen nagyobb mennyiség is előfordulhat. A jövő héten - további szórványos záporok, zivatarok mellett - a csapadékhajlam csökkenésére lehet számítani. A 10 napos időszak folyamán - a jövő hét közepére várható átmeneti lehűléstől eltekintve - a hőmérséklet kissé az évszakos átlag felett valószínű.

A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) 2012. májusi és 2011. májusi értékeiből számított arányszám országos átlaga 0,556. Ezek szerint az idei májusi vízháztartási állapot száraznak minősül, szemben a tavaly ilyenkori nedves állapottal.

A júniusra előrejelzett GVM-értékek térképszerű feldolgozását a következő ábrán mutatjuk be. Ennek tanúsága szerint csapadékszegény júniusi időjárás esetén az országnak majdnem az egész területén - még az észak-magyarországi hegyvidéken is - száraz vízháztartási helyzet várható: a GVM 0,4-0,6 között lesz.

Átlagos június esetén mérsékelten száraz állapot várható általában 0,6-0,8 közötti GVM értékekkel.

Amennyiben a júniusi időjárás az átlagosnál csapadékosabb lenne, a GVM az ország délnyugati részén a nedves vízháztartási helyzetre utaló 1,0-1,2 értéket is túllépné.

A GVM júniusra előrejelzett állomásonkénti értékei általában elmaradnak a sokévi júniusi átlagtól és több helyen megközelítik, sőt esetenként el sem érik az eddigi minimumot.

A GVM fenti értékei is egyértelműen mutatják az aszályos tavaszi vízháztartási helyzetet, amely júniusra is áthúzódhat. Erre utalnak az ún. tavaszi aszályindex csapadékszegény június hónap föltételezésével számított értékei, amelyek az ország északi felén 6-8 közöttiek (mérsékelt tavaszi aszály), sőt helyenként meghaladják a 8 értéket is (lásd következő ábra).