Integrált folyó gazdálkodás - 2009.08.06. 19:39

Magyarország természeti, vízrajzi és földrajzi elhelyezkedése miatt sajátos vízháztartási viszonyokkal rendelkezik. A vízkészlet térbeli és időbeli eloszlása nem illeszkedik az igényekhez. Ennek következtében jelentős árvízi és aszály okozta konfliktusok, illetve károk fordulhatnak elő. Meghatározó tényező, hogy a felszíni vízkészlet 96 %-a külföldről származik, emiatt mind mennyisége mind minősége nagyban függ a határokon kívüli tényezőktől.

Az integrált folyógazdálkodás a Víz Keretirányelv (VKI) vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéséhez szervesen illeszkedő tevékenység. Alapelve szerint a folyó és közvetlen környezete egyrészt a folyó menti élővilág élettere, másrészt a vízkészlet olyan természeti kincs, mellyel a fenntartható fejlődés érdekében előrelátóan kell gazdálkodni. Az integrált folyógazdálkodás egy olyan koncepció, melyben a megfogalmazott alapelvek, és célok egyesítik a biztonsági, hasznosítási, és környezetvédelmi érdekeket. Ezáltal a társadalom igényeit kielégítő, gazdaságilag hatékony és ökológiailag elviselhető, biztonságos és az európai megoldásokhoz illeszkedő folyógazdálkodás alakítható ki.
 
A folyógazdálkodási célok egyrészt a víz, jég, hordalék zavartalan levonulásának biztosítása, a felszíni és a felszín alatti vízkészletek minőségi és mennyiségi védelme, a hajózás biztosítása. Másrészt a folyó tájalkotó szerepének megőrzése, a vizes élőhelyek érdekében a vízjárás természetes körülményeinek fenntartása, a víz- és mederviszonyok módosításánál a természeti környezet kárainak minimalizálása, valamint a folyók egyéb hasznosítási feltételeinek megteremtése.
 
Kiemelt fontosságú folyógazdálkodási feladat a természet közeli folyó és patakszabályozás, holtág rehabilitáció, és a hasznosítási lehetőségek keretében, tavak és záportározók építési és rekonstrukciós programja. Mindezek a vízgyűjtő-gazdálkodás intézkedési programjából a vízfolyással kapcsolatos beavatkozások.

 

A Duna hazai, mintegy 480 km hosszú szakaszán a közepes vízhozam nem sokat változik, (a sokéves átlag vízhozam 1700 m³/s belépő és 2200 m³/s kilépő). A Tisza mintegy 580 km hosszon folyik az ország területén, és vízhozama mintegy 3 és félszeresére duzzad a mellékfolyók által. Az ország területének közel 55 százaléka hegy- és dombvidék, vízgyűjtő területét mintegy 57.000 km vízfolyás hálózza be.

 

A Magyar Kormány 2000-ben indította el folyógazdálkodási programját, melynek célja az integrált folyógazdálkodás módszereinek kidolgozása volt, és gyakorlati megvalósításként
a Rába-völgy folyógazdálkodási mintaterve készült el. A munka koordinációs feladatainak támogatására Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság alakult. A tervezés második fázisában az alapelvek kidolgozása után az akcióterv megvalósítása kezdődött 2003-ban. Tíz pontból álló cselekvési programot dolgoztak ki, mely mindazokat a célokat tartalmazza, melyeket a későbbiekben a vízgyűjtő-gazdálkodás során is alkalmazni fognak. 2005-ben a tervek társadalmi vitája nyílt eljárás keretében zajlott, ami szintén sok tapasztalattal szolgál a későbbiekre. 

 

Ezzel egy időben a Tisza-völgyi árvízi biztonság növelésére vonatkozó koncepcióterv Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) néven került kidolgozásra. Ennek alapelvei is megegyeztek a körvonalazódó integrált folyógazdálkodási megközelítéssel.

 

Mindkét terv tapasztalatai tanulságul szolgálnak a Víz Keretirányelv során bevezetésre kerülő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéshez, ezek előfutárainak tekinthetőek.