SAJTÓTÁJÉKÖZLEMÉNY 2012. február 14.
További információ: Láng István főosztályvezető +36-30/866-2825
I. Folyók vízjárása, hidrometeorológiai helyzet:
Február első felének igen hideg időjárását követően, a hét további részében folytatódik a már elkezdődött lassú enyhülési folyamat.
Ma nagyrészt száraz idő várható, majd holnap országszerte valószínű több-kevesebb csapadék, havazás, amelyből az Alpokban és az Északi-Kárpátokban jelentős mennyiség is hullhat. A hét további részében is változékony időjárás valószínű ? pénteken átmeneti lehűléssel - és a hét legvégén, a síkvidéken már inkább havas esőre, esőre lehet számítani, míg a hegyvidéki területeken továbbra is inkább a havazás lesz jellemző.
II. A folyók jéghelyzete:
Duna:
A Duna változatlanul erősen zajlik, csak a bősi tározótér felett van összefüggő álló jég, mintegy 17 km hosszban. A budapesti szakaszon partközelben van még nyílt víz, de a folyó 80%-án közel teljes jégborítás van, mely folyamatosan vonul le.
Tisza:
A folyó jégviszonyaiban az elmúlt napokhoz képest nincs változás. Jelenleg a teljes hazai szakaszon kisebb megszakításokkal 10-25 cm-es állójég a jellemző, amely jelenleg a fokozott figyelőszolgálaton túl beavatkozást nem igényel.
Mellékfolyók
Duna és a Tisza mellékfolyóin az elmúlt naphoz képest az állójeges szakaszok jégvastagsága lényegesen nem változott (15-30 cm). A korábbi jégzajlásból kialakult jégtorlódásokat is folyamatosan figyelemmel kísérik, beavatkozást egyelőre ezek a jégjelenségek sem igényeltek.
III. Jeges árvíz elleni készültség:
Készültségi fokozatok:
I. fokú jeges árvíz elleni készültség:
A Tiszán január 31-től, míg a Dunán február 03-tól van érvényben.
II. fokú jeges árvíz elleni készültség:
A Duna mentén, a Dunakiliti szakaszon és a Rábán Nick térségében. A Duna és a Tisza mentén a jégtörő hajók átállása miatt.
III. fokú jeges árvíz elleni készültség:
2012. február 10-én 12 órától a dunai Jégtörő XI. és Jégtörő VI. hajókra.
2012. február 12-én 07 órától a dunai Jégtörő VII. és Széchenyi jégtörő hajókra.
2012. február 11-én 06 órától, a Tiszacsegén ideiglenesen állomásozó Jégvirág I-II. hajókra.
Enyhébb időjárás a vízgyűjtőkön:
Hajózható folyóink közül a Tiszát nagyrészt álló jég borítja, míg a Dunán folytatódik az erős zajlás, így a hajóforgalom - a jégtörő hajók kivételével - a természetes okok és a hajózási zárlat miatt továbbra is szünetel.
Folyóink vízgyűjtőin az elmúlt hetekben viszonylag kevés csapadék hullott, a tőlünk délkeletre elvonuló ciklonok csapadékzónájából a Maros, a Kőrösök és Szamos vízrendszerében alakult ki 5-15 cm-nyi friss hótakaró.
A Duna és a Tisza vízgyűjtőin a hóban tárolt vízkészlet értéke az elmúlt két hétben nem változott jelentősen, de több vízgyűjtőn továbbra is meghaladja az időszakos átlagot.
A Duna Nagymarosig terjedő vízgyűjtőjén a vízkészlet kissé meghaladja a 11 km3-t. Ez az érték, mintegy 2 km3-rel nagyobb, mint az ilyenkor megszokott, ugyanakkor lényegesen elmarad az elmúlt két évtizedben mért 21 km3-es maximumtól.
Hasonló a helyzet a Tiszán is, ahol a Szegedi szelvényre számolt 5 km3 körüli érték ugyan magasabb, mint az átlagos, de az 1999-ben számított 11 km3-es maximumnak még a felét sem éri el.
A következő napokban várható csapadékos és mérsékelten hideg időjárás nagy valószínűséggel a vízkészletek további növekedéséhez fog vezetni, mivel mérsékelt olvadásra inkább csak a síkvidéki területeken számíthatunk.
A hazánkba érkező folyók vízmennyiségének ~95 %-a külföldről érkezik, így az ezeken a vízgyűjtőkön felhalmozó hó mennyisége döntő mértékben befolyásolja a tavaszi lefolyási viszonyokat, amelyet a hóolvadás erőssége és főképp annak üteme határoz meg.
A Tiszán például az elmúlt 25 évben 10 esetben volt a mostanitól nagyobb, több esetben (1987, 1999, 2000, 2003, 2006) lényegesen nagyobb vízkészlet és ebből csak 3 esetben tudott igazán nagy árvíz kialakulni, tehát legnagyobb befolyással az esetlegesen kialakuló árvizekre a hóolvadás üteme van.
Annak érdekében, hogy a hó felhalmozódásának folyamata és az így kialakuló hidrológiai helyzet megfelelően értékelhető legyen, a VITUKI Országos Vízjelző Szolgálata ? modellszámítás segítségével ? naponta kiszámítja a hóban tárolt vízkészlet mennyiségét, így a hazai szakembereknek folyamatosan rendelkezésére állnak olyan adatok, amelyek segítségével felkészülhetnek a lefolyási viszonyok várható változásaira.
A szakemberek folyamatos jégfigyelő szolgálatot látnak el és gondoskodnak a jégtörőhajók, úszójárművek jégtelenítéséről. A motorok járatásával és a kormányművek átmozgatásával 24 órán keresztül melegen tartják a jégtörő hajókat és ellátják a jégkormányzási feladatokat a kikötők területén.
Budapest, 2012. február 14.
Molnár Béla
főigazgató