2011.04.06 Integrált vízháztartási tájékoztató

2011.04.06 Integrált vízháztartási tájékoztató - 2011.04.06. 11:47

1. Helyzetértékelés

Csapadék

2011 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 14 mm (Nagykanizsa) és 74 mm (Kékestető) között alakult, az országos területi átlagérték 30 mm volt, ami 1 mm-rel (3 %-kal) kevesebb a március átlagnál.

A 2011. március havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása

Síkvidéken a februári havazásokból kialakult összefüggő hótakaró március első dekádjában - főleg az Alföld keleti és déli részén - még jellemző volt. A hótakaró maximális vastagsága általában nem haladta meg a 10 cm-t, de az Alsó-Tisza vidék egyes körzeteiben 10 cm-t meghaladó maximális hóvastagságot (14 cm, Makó) is feljegyeztek. A március 10. után bekövetkezett erőteljes melegedés hatására a hó síkvidéken mindenütt elolvadt.

Maximális hóvastagság (cm) 2011. márciusban

A márciusi csapadékösszeg területi eloszlását értékelve megállapítható, hogy a Dunántúl túlnyomó részén és Duna-Tisza köze nyugati harmadán a havi csapadékmennyiség elmaradt az átlagtól. A legnagyobb csapadékhiány (20-30 mm) a Nyugat- és Dél-Dunántúl területén fordult elő

Az ország többi részén márciusban általában a havi átlagot elérő, sokfelé azt meghaladó csapadék hullott. A márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (10-31 mm) az Északi-középhegység területén és az Alsó-Tisza vidéken fordult elő.

Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (30 mm) Sellye [Baranya m.], a legnagyobb csapadéktöbblet (31 mm) Jósvafő állomáson fordult elő.

A következő szövegközi ábrán a 2011. január-március időszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktől.

A 2011. január-március háromhavi csapadékösszeg 23 mm (Fonyód) és 114 mm (Kékestető) között alakult, az országos területi átlagérték 56 mm volt, amely az időszakos átlagnál 35 mm-rel (38 %-kal) alacsonyabb.

A 2011. január-március havi csapadékösszeg (mm)

területi eloszlása

A 2011. január-március időszakban lehullott csapadék mennyisége - Gégény térségének kivételével - az ország egész területén elmaradt az időszakos átlagtól.

Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb háromhavi csapadékhiány (60-100 mm) a Dunántúl egyes nyugati, középső és déli körzeteiben alakult ki.

Az átlaghoz viszonyított legnagyobb háromhavi csapadékhiány (100 mm) Tés [Veszprém m.], a legnagyobb csapadéktöbblet (2 mm) Gégény [Szabolcs-Szatmár-Bereg m.]állomáson fordult elő.

Léghőmérséklet

A március havi középhőmérséklet 1,0 °C (Kékestető) és 6,6 °C (Budapest-Pestszentlőrinc) között alakult, az országos területi átlagérték 5,6 °C volt, ami 0,5°C-kal magasabb az átlagnál.

A 2011. március havi középhőmérséklet (°C)

területi eloszlása

A havi középhőmérséklet az ország túlnyomó részén meghaladta a márciusi átlagot. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb negatív eltérés (0,5 °C) Mezőtúr, a legnagyobb pozitív eltérés (2,3 °C) Szentlélek [Borsod-Abaúj-Zemplén m.] állomáson fordult elő.

Az alábbi szövegközi ábrán a havi középhőmérséklet országos területi átlagértékeinek idei alakulását szemléltetjük.

Talajnedvesség

A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el.

2011 márciusában síkvidékeink területi átlagában a talajok legfelső (0-20 cm) rétegének nedvességtartalma kissé csökkent. Március végén a talaj legfelső rétegének (0-20 cm) nedvességtartalmát általában az 50-70 % közötti telítettségi értékek jellemezték. Ennél magasabb nedvességtartalom (70-90 % közötti telítettségi értékek) az átlagosnál csapadékosabb tiszántúli körzetekben fordult elő.

Síkvidékeinken a talajok 20-50 cm-es és az 50-100 cm-es mélységi régióiban, a rendelkezésre álló adatok szerint márciusban számottevően nem változott a nedvességtartalom, a hónap utolsó napján - az egy hónappal korábbi állapottal gyakorlatilag megegyezően - a telített vagy az azt erősen megközelítő állapot jellemezte a talajok nedvességtartalmát.

Talajvíz

Márciusban Magyarország síkvidéki területei meghatározó részén csökkent a talajvízszint. A csökkenés az érintett területek jelentős részén csak néhány cm volt. Kivételt képez az Alsó-Szigetköz és néhány, a felszíni vizek járása által befolyásolt észlelőkút. Nagyobb területet érintő, jellemzően néhány cm-es emelkedés a Duna-Tisza köze északi részén és déli peremvidékén, valamint a Körös-maros köze területének csaknem egészén, továbbá a Körösök vidékén jelentkezett.

Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagértékeihez viszonyítva a síkvidéki területek legnagyobb részén a viszonyítási időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. A Tiszántúl területének jelentős részén, a Duna-Tisza köze keleti peremvidékén, a Jászság déli részén jellemzően 100-150 cm közötti, kisebb körzetekben nagyobb eltérés jelentkezett. A Felső-Tisza vidék területén, a Mezőföld középső részén 75-100 cm-rel volt magasabb a tárgyhavi középérték a viszonyítási időszak átlagértékénél. Az Északi-középhegység előterének nyugati részén, a Duna-Tisza közén elsősorban a Hátság keleti térszínein és a negyedkori árterület egyes körzeteiben, illetve a Mezőföld északi és déli részén 50-75 cm különbség-érték alakult ki. 50 cm-nél kisebb eltérés mutatkozott a Dráva-menti síkság területén és a Kisalföld csaknem egészén.

A legnagyobb - 200-300 cm, illetve azt meghaladó - talajvízszint-süllyedés továbbra is a Mátra előterében, a Duna-Tisza köze északi és déli részén jelentkezett. A Felső-Szigetköz és a Mosoni-síkság területén, valamint a Duna-Tisza köze déli országhatár menti területrészén 150 cm-nél kisebb különbség-érték fordult elő.

Márciusban a talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagértékénél 70-75 cm-rel magasabban helyezkedett el.

Belvízi helyzetértékelés

2011 márciusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 428,60 millió m³ volt, amely 20,08 millió m³-rel (5 %-kal) haladta meg az előző havi mennyiséget A március havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt.

A hónap folyamán - az ÉDUKÖVÍZIG kivételével - valamennyi KÖVÍZIG területén előfordult belvízelöntés.

Országos összesítésben márciusban a belvízelöntések maximális kiterjedése 228 823 ha volt.

Az átlagosnál enyhébb és helyenként szárazabb időjárás, valamint az elvezetések együttes hatására a belvízelöntések kiterjedése a hónap folyamán fokozatosan csökkent, április 4-én az elöntött terület mintegy 171000 ha volt.

A belvízrendszer teljes területéhez viszonyítva legnagyobb mértékű (a terület egyharmadát érintő) belvízelöntést a 24c. Délborsodi, és a 26. Felsőszászberki belvízrendszerben jegyezték fel.

A tározókban visszatartott víz mennyisége 2011 márciusában országos összesítésben az egy hónappal korábbi értékhez képest 7,39 millió m³-rel (6 %-kal) növekedett.

2. ELŐREJELZÉS

Időjárás-előrejelzés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2011. március 28-án kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint az április hónap átlagos hőmérsékletű és átlagosan csapadékos, a május átlagosnál kissé hűvösebb hőmérsékletű és átlagosan csapadékos, míg a június az átlagosnál melegebb és átlagosnál szárazabb hónap lesz.

A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl):

Hónap	Havi középhőmérséklet °C	Havi csapadékösszeg (mm)
április	9,1 - 11,1 (10,3)	30 - 65 (46)
május	14,0 - 16,2 (15,6)	45 - 80 (62)
június	18,6 - 20,5 (18,6)	40 - 80 (76)

Az OMSZ 2011. április 6-án kiadott középtávú előrejelzése szerint a következő 10 napon szeles, változékony, tavaszi időjárás várható. Az időszak eleji átmeneti erőteljes melegedést követően a hétvégén és a jövő hét elején szeles, az évszakos átlagnál kissé hűvösebb időjárás valószínű. A jövő hét közepén várható átmeneti rövid melegedést ismét lehűlés követi, azaz az áprilisra jellemző, térben és időben meglehetősen változékony időjárásra lehet számítani.

Az időszak folyamán számottevő mennyiségű (területi átlagban a 10 mm/nap értéket elérő) csapadék nem valószínű.

A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) 2011. áprilisra előrejelzett értékei

A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) 2011. márciusi és 2010. márciusi értékeiből számított arányszám országos átlaga 1,15. Ezek szerint 2011 márciusában határozottan nedvesebb volt a vízháztartási helyzet, mint 2010 márciusában.

Az áprilisra előrejelzett GVM-értékek térképszerű feldolgozását az alábbi ábrán mutatjuk be. Ezen azt láthatjuk, hogy 2011 áprilisában a legnedvesebb vízháztartási helyzet az ország északi-északkeleti területein alakulhat ki, ahol a számított GVM értékek még átlagosan csapadékos áprilisi időjárás esetén is (B változat) erősen megközelítik, illetve meghaladják a 2,0 értéket.

A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) 2011. áprilisra előrejelzett értékei

A-változat (csapadékszegény áprilisi időjárás esetén)

GVM

A-változat (csapadékszegény áprilisi időjárás esetén)

Az áprilisra előrejelzett GVM értékek mindenütt magasabbak, mint a sokévi áprilisi érték, néhány állomáson (pl. Kecskemét, Nyíregyháza esetében) erősen megközelítik a korábban előfordult legnagyobb értéket.

A belvízhelyzet várható alakulása

Az idei év első három hónapjában a sokévi átlagnál mindenütt kevesebb csapadék hullott. Az átlagtól való eltérés különösen a Dunántúlon jelentős, de az Alföld egyes részein (pl.: a Felső-Tisza vidékén, valamint az Alsó-Tisza és a Maros mentén) hozzávetőleg a sokévi átlagnak megfelelő csapadékviszonyok voltak jellemzőek. A talaj legfelső rétegében általában már érződik a nedvességtartalom csökkenése, a 20-50 cm közötti mélységközben viszont a talajrétegek telítettsége 90-100 % között van, ezért átlagosan csapadékos vagy az átlagosnál csapadékosabb április esetén a jelenlegi belvízi elöntések növekedése sem zárható ki, de - a felmelegedés várható fokozódása miatt - inkább mérsékelt csökkenésükre lehet számítani.

Aszálykilátások

A jelenlegi belvízhelyzet, a talajok mélyebb rétegeinek nagyfokú telítettsége és a talajvíz átlagosnál magasabb szintje miatt tavaszi aszály kialakulásának kicsi a valószínűsége. Június hónaptól kezdve azonban előfordulhat, hogy a belvizes tavasz ellenére a vízhiány lesz az uralkodó, amint arra legutóbb a 2000. esztendő szolgáltatott kirívó példát.