2011.03.04 Integrált vízháztartási tájékoztató - 2011.03.04. 11:37
1. Helyzetértékelés
Csapadék
2011 februárjában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 1 mm (Adony) és 32 mm (Gégény) [Szabolcs-Szatmár-Bereg m.] között alakult, az országos területi átlagérték 11 mm volt, ami 18 mm-rel (62 %-kal) kevesebb a februári átlagnál.
A 2011. február havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása
A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége - Vésztő térségének kivételével - elmaradt a februári átlagtól. A legnagyobb csapadékhiány (30-38 mm) a Bakonyban és a Belső-Somogy területén jelentkezett.
Országos áttekintésben a februári átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (38 mm) Tés, a legnagyobb csapadéktöbblet (3 mm) Vésztő állomáson fordult elő.
Maximális hóvastagság (cm) 2011. februárban
A februári csapadék túlnyomó része síkvidéken is hó formájában hullott, a Kisalföld kivételével összefüggő hótakaró alakult ki. A hótakaró maximális vastagsága az Alföldön a Baja-Debrecen vonaltól délkeletre sokfelé meghaladta a 10 cm-t. Síkvidéken a maximális hóvastagságot (21 cm) Makó állomáson jegyezték fel.
A következő szövegközi ábrán a 2011. január-február időszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktől.
A 2011. január-február időszakban lehullott kéthavi csapadékösszeg 5 mm (Adony) és 65 mm (Barabás) [Szabolcs-Szatmár-Bereg m.] között alakult, az országos területi átlagérték 27 mm volt, amely az időszakos átlagnál 34 mm-rel (56 %-kal) alacsonyabb.
A 2011. január-február havi csapadékösszeg (mm)
területi eloszlása
A 2011. január-február időszakban lehullott csapadék mennyisége az ország egész területén elmaradt az időszakos átlagtól.
Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb kéthavi csapadékhiány (60?84 mm) a Dunántúl egyes középső és déli körzeteiben alakult ki.
Az átlaghoz viszonyított legnagyobb kéthavi csapadékhiány (84 mm) Tés [Veszprém m.] állomáson fordult elő.
Léghőmérséklet
A február havi középhőmérséklet -3,8 °C (Kékestető) és 0,6 °C (Öregcsertő Csorna-puszta és Kecskemét-külterület) között alakult, az országos területi átlagérték -0,9 °C volt, ami 1,5°C-kal alacsonyabb az átlagnál.
A 2011. február havi középhőmérséklet (°C) területi eloszlása
A havi középhőmérséklet az ország egész területén elmaradt a sokévi februári átlagtól. Országos áttekintésben az átlaghoz viszonyított legnagyobb negatív eltérés (3,0 °C) Vásárosnamény állomáson fordult elő.
Az alábbi szövegközi ábrán a havi középhőmérséklet országos területi átlagértékeinek idei alakulását szemléltetjük.
.jpg)
Talajnedvesség
A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, % - ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el.
2011 februárjában az átlagosnál kevesebb csapadék hatására síkvidékeken a talajok legfelső (0-20 cm) rétegének nedvességtartalma csökkent. Február végén - az egy hónappal korábbi állapothoz képest - a legnagyobb mértékű nedvességtartalom-csökkenés a Kisalföldön, valamint a Duna-Tisza köze északi és középső részén volt tapasztalható. A felsorolt területeken február végén a talaj legfelső rétegének (0-20 cm) nedvességtartalmát a 60-80 % közötti telítettségi értékek jellemezték. Ugyanebben a rétegben - a kedvezőbb csapadékellátottság hatására - a Tiszántúlon és a Dél-Alföldön februárban a nedvességtartalom csökkenése kisebb mértékű volt.
Síkvidékeinken a talajok 20-50 cm-es és az 50-100 cm-es mélységi régióiban, a rendelkezésre álló adatok szerint februárban számottevően nem változott a nedvességtartalom, a hónap utolsó napján - az egy hónappal korábbi állapottal gyakorlatilag megegyezően - a telített vagy az azt erősen megközelítő állapot jellemezte a talajok nedvességtartalmát.
Talajvíz
Februárban a síkvidéki területek csaknem egészén csökkent a talajvízszint. A csökkenés az érintett területek jelentős részén csak néhány cm volt, azonban a Bodrogköz északkeleti részén, a Szatmári-síkság országhatár-menti sávjában, Duna mentén egyes körzetekben 30?50 cm közötti, a Sajó alsó folyása mentén, valamint a Duna mellett a Komáromi-öblözet területén számottevő - 50-100 cm közötti - talajvízszint-csökkenés is előfordult. Nagyobb területre kiterjedő, jellemzően néhány cm-es emelkedés a Duna-Tisza közén és a Körös-Maros köze délkeleti részterületén jelentkezett.
Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagértékeihez viszonyítva a síkvidéki területeken - a Duna-Tisza köze egyes körzetei kivételével - a viszonyítási időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. A Tiszántúl területének csaknem egészén, illetve a Duna-Tisza köze keleti területsávjában többnyire 100?150 cm közötti - helyenként nagyobb - értékek voltak jellemzőek. A Mezőföld északi részén többnyire 75-100 cm közötti, a Dél-Mezőföld területén pedig 50 cm-nél kisebb értékek mutatkoztak. A Dráva-menti síkság területén 30 cm körüli, a Kisalföld területén pedig 30-40 cm közötti eltérés volt jellemző.
A Duna-Tisza közén, a Hátság területén a korábban talajvízszint-süllyedéssel jellemezhető összefüggő területrészek továbbra is önálló egységekből állnak. Az eltérés átlagértéke nagyobb részterületekre kiterjedőn a 150-200 cm-t nem haladja meg, lokálisan azonban számottevően nagyobb értékek is előfordulnak.
Belvízi helyzetértékelés
2011 februárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 408,52 millió m3 volt, amely 444,11 millió m3-rel (52 %-kal) maradt el az előző havi mennyiségtől. A február havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt.
A hónap folyamán valamennyi KÖVÍZIG területén előfordult belvízelöntés.
Országos összesítésben februárban a belvízelöntések maximális kiterjedése 322874 ha volt. Az elöntött terület maximális kiterjedése a hónap első napjára esett.
Az átlagosnál szárazabb februári időjárás és az elvezetések együttes hatására a belvízelöntések kiterjedése a hónap folyamán fokozatosan csökkent, március 1-én az elöntött terület mintegy 228600 ha volt.
A belvízrendszer teljes területéhez viszonyítva legnagyobb mértékű (a terület legalább egyharmadát érintő) belvízelöntést a 24c. Délborsodi, a 26. Felsőszászberki, a 82. Újszegedi és a 83. Maros balparti belvízrendszerben jegyezték fel.
A tározókban visszatartott víz mennyisége 2011 februárjában országos összesítésben az előző havi értékhez képest 6,22 millió m3-rel (5 %-kal) csökkent.
2. ELŐREJELZÉS
Időjárás - előrejelzés
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2011. február 21-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint a március hónap átlagos hőmérsékletű és átlagosan csapadékos, az április átlagos hőmérsékletű és átlagosan csapadékos, míg a május az átlagosnál kissé melegebb és átlagosan csapadékos hónap lesz.
|
Hónap
|
Havi középhőmérséklet °C
|
Havi csapadékösszeg (mm)
|
|
március
|
4,1 - 6,6 (5,4)
|
15 - 50 (32)
|
|
április
|
9,2 - 11,4 (10,3)
|
35 - 65 (46)
|
|
május
|
14,9 - 17,2 (15,6)
|
45 - 75 (62)
|
A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl):
Az OMSZ 2011. március 4-én kiadott középtávú előrejelzése szerint a következő 10 napos időszakban az évszakos átlagnál hűvösebb és szárazabb télvégi időjárásra lehet számítani. A hétvégén érkező markáns hidegfront hatására visszaesik a hőmérséklet és többfelé várható hózápor, de a lehulló csapadék mennyisége területi átlagban valószínűleg nem lesz számottevő.
A hidegfront átvonulása után kiépülő anticiklonális helyzetben a jövő héten lassan melegedő, jellemzően száraz időjárás várható, a napi középhőmérséklet legfeljebb az időszak végén éri el az évszakos átlagot.
A Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) 2011. márciusra előrejelzett értékei
A-változat (csapadékszegény
márciusi időjárás esetén):
B-változat (átlagosan csapadékos
márciusi időjárás esetén)
C-változat (átlagosnál csapadékosabb márciusi időjárás esetén):
.jpg)
A márciusra előrejelzett GVM értékek általában magasabbak, mint a sokévi márciusi érték, néhány állomáson (pl. Kecskemét, Nyíregyháza, Pécs és Szolnok esetében) erősen megközelítik a korábban előfordult legnagyobb értéket.
Belvíz-előrejelzés
A csapadékszegény idei január és február ellenére - még az előző évi rendkívül nagy csapadékmennyiség hatására - síkvidéki területeinken, főleg a Tisza-völgyben, igen magasan áll a talajvíz, sok helyen a terepszint alatt 50-100 cm-re van, s a talaj vízbefogadó-képessége csekély. Ezért a mostani súlyos belvízi helyzet - kedvező tavaszi időjárás esetén is - csak lassan fog javulni. A javulást az Alföld északkeleti részén a viszonylag hűvösebb időjárás, a délkeleti részeken pedig az itt még meglévő, március első napjaiban kb. 10-15 mm víztartalmú hótakaró fogja lassítani. Amennyiben március az átlagosnál jóval csapadékosabb lesz, akkor a belvízzel elöntött területek újból növekedhetnek, amire - a belvízindex előrejelzett értékei alapján - legfőképp a Tisza menti területeken és a Tiszántúl északi felén kell számítani.
A belvízindex (PBI) előrejelzett értékei 2010/2011 telére
A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb márciusi időjárás esetén:
A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos márciusi időjárás esetén:
A belvízindex alakulása csapadékszegény márciusi időjárás esetén:
