Vizeink jó állapotba helyezése - 2011.01.23. 16:13
A Víz Keretirányelv bevezetése Magyarországon
2000. december 22-én az Európai Unióban, így hazánkban is, életbe lépett az új vízügyi szabályozás, a Víz Keretirányelv (röviden VKI). A Keretirányelv alapgondolata, hogy a víz nem szokásos kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően szükséges óvni, és a vízkészletekkel való gazdálkodásnak biztosítani kell azok hosszútávú megőrzését.
A Víz Keretirányelv a nevéből fakadóan "keretet" kíván biztosítani a vízzel kapcsolatos szabályozásoknak, azzal az általános céllal, hogy a patakok, tavak és felszín alatti vizek ún. "jó állapotot" érjenek el 2015-re.
Ez részletesen a következőket jelenti:
- a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása,
- a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszútávú védelmével,
- a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével a vízminőség javítása,
- a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,
- az árvizek és az aszályok ökológiai hatásának mérséklése.
Mire van szükség ahhoz, hogy vizeink jó állapotba kerüljenek?
A folyók, patakok, tavak esetében a jó ökológiai (biológiai) és kémiai (vízminőségi) állapot, a felszín alatti vizeknél a jó mennyiségi és vízminőségi állapot fenntartása, illetve elérése az általános célkitűzés. Az ehhez szükséges intézkedéseket - gondos előkészítés után, egy ún. nyitott tervezési folyamat eredményeként - vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben (röviden VGT-k) kell rögzíteni.
Elkészítésük határideje: 2009. december 22. Bizonyos esetekben az intézkedések megvalósítása műszaki, gazdasági vagy akár társadalmi szempontból nem reális elképzelés, ezért a jó állapothoz képest - szigorú feltételek mellett - engedmények tehetők.
A tervezett intézkedések az ökológiai szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák feltárt okainak megszüntetését, illetve csökkentését célozzák, olyan mértékben, hogy a környezeti célkitűzés elérhető legyen. Sokféle intézkedés várható. Ilyenek lehetnek például a földhasználat megváltoztatása, műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése, a szennyvizek fokozottabb tisztítása, csatornázás, víztakarékosság elősegítése, a belvízlevezetés illetve a vízvisszatartás arányainak módosítása, duzzasztókon hallépcsők építése, stb., de ide tartozik a jogszabályok korszerűsítése is. Ezekez az intézkedéseket a VGT-kben össze kell foglalni.
Az intézkedések tervezése során a költséghatékonyságra, azaz az állapotjavulás és a költségek viszonyának kedvező arányára kell törekedni. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek minél több probléma megoldására alkalmasak, illetve minél több víztestre hatnak. A tervek megvalósíthatósága szempontjából a finanszírozás lehetőségei meghatározó keretet jelentenek.
A tervezésért a következő közigazgatási szervek felelősek:
Országos szinten:
Vidékfejlesztési Minisztérium (stratégiai irányítás) és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) operatív feladatok.
Részvízgyűjtő szinten négy kijelölt Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
- Duna (ÉDUKÖVIZIG - Győr)
- Tisza (KÖTIKÖVIZIG - Szolnok)
- Dráva (DÉDUKÖVIZIG - Pécs)
- Balaton (KDTKÖVIZIG - Székesfehérvár)
Helyi szinten a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatatóság